Teljesen biztos vagyok abban, hogy sokak szerint ez egy tökéletesen felesleges téma, de azért mégis szentelnék ennek egy blogposztot, mert szerintem pedig nem az. Munkám során nem is tudom megszámolni hány olyan esettel találkoztam, ahol megrendelőim kifejezetten nem terveztek dohányzóasztallal, mert – és most idézek – az csak egy felesleg kupi tartó lesz, vagy mert minek? Az csak egy újabb porfogó a nappaliban.
A dohányzóasztalnak azonban ennél fontosabb szerepe van véleményem szerint. Valahogy úgy gondolom, hogy szükséges kiegészítői a térnek, nem csak vizuálisan, de funkcionálisan is. Érdekes azonban megfigyelni azt, hogy lakberendezési magazinokban vagy könyvekben a dohányzóasztal sohasem üres, mindig gyönyörűen megkomponált csendéleteket lehet ott látni, amíg például egy nem design bolond család nappalijában a dohányzóasztal vagy teljesen üres, vagy csak egy kósza távirányítót találunk ott, esetleg terítőt alatta. Miért lehet ez?
A magyar lakberendezésben ez tényleg egy plusz rakodó területet jelent?
Én úgy gondolom, hogy mivel sokan nem értik a stylingolás módját, ezért gyakran inkább elhárítják a problémát azzal, hogy nem vásárolnak dohányzóasztalt és a probléma meg van oldva. A lakberendezők és designerek számára ez az asztalka egy tökéletes platform, melyen egy vizuálisan kellemes különböző tárgyakból álló csoport megalkotására ad lehetőséget.
Erre figyelj dohányzóasztal vásárlásnál
Egy jól megfogható általános szabály, hogy a dohányzóasztal ne legyen hosszabb, mint a kanapé. Sok tervező tartja a szabályt, hogy a kanapé teljes szélességének 2/3-a legyen a dohányzóasztal szélessége. Amikor moduláris kanapénk van, vagy egy díványunk, akkor érdemesebb más formájú dohányzóasztalt választani, mint amilyen vonalak találhatóak a térben. Hogy egy konkrét példát is említsek, ha a kanapék által körbe határolt szektor szögletes vonalakkal rendelkezik, akkor érdemes ezen lágyítani egy kör alakú dohányzóasztallal. Ezzel nagyon jó egyensúlyt tudunk kölcsönözni és nem csak vizuálisan, hanem fizikailag is.
A dohányzóasztal magassága szempontjából arra érdemes figyelni, hogy vagy egy kicsivel alacsonyabb, vagy egy kicsivel magasabb legyen, mint a kanapé ülőmagassága. Most sokat segítettem, igaz? A lényeg itt is az, hogy elsősorban a funkciót figyeljük meg, hogy mire szeretnénk használni a dohányzóasztalt. Ha például evésre, vagy sakkozásra használjuk, akkor érdemes magasabb asztalt választani, de ha tévénézés közben szeretjük a lábunkat feltenni az asztalra akkor ehhez mérten érdemes egy kicsit alacsonyabb asztalt választani. Amikor úgy érezzük, hogy már addig is túl sok és túl komplex a bútorok tömege a nappaliban, kiegészítésképp érdemes üveg asztallapú dohányzóasztalt választani, de ha úgy érezzük, hogy nincs meg a fókuszpont a sok bézs színű bútor mellett, akkor nyugodtan ruházzunk be valami hangsúlyosabb darabra.
Hogyan teremtsük meg a tökéletes csendéletet a dohányzóasztalon?
Erre tudok egy szimpatikus és egy nem túl szimpatikus választ is adni. Sok lakberendező és tervező szeret a megérzéseire hallgatni – köztük egyébként én is – és ennek megfelelően érzésből kiválasztani, hogy mi passzol mivel és mi a szép, vagy mi mutat jól. Tisztában vagyok azzal, hogy ez nem egy kézzelfogható dolog, nem túl jó ezt hallgatni a megrendelőimnek sem, tudom, de tényleg így van. A betervezett tárgyak egyszerűen kommunikálnak egymással és ha ebben disszonancia van, az bizony nem jó.
A másik válaszom egy kicsit szimpatikusabb lesz. Ez pedig a matematika és az aranymetszés szabálya. Azok, akik úgy gondolják, hogy nekik nem megy a dekorálás, fellélegezhetnek, mert bizonyos szabályok mentén gyakorolható és tanulható „tudomány” ez. Minden az aranymetszéstől indul, tehát kezdjük mi is onnan. Leegyszerűsítve ez egy olyan matematikai formula, amelyet arra is használhatunk a lakberendezésben, hogy harmonikus arányokat és esztétikus kompozíciókat hozzunk létre. Aranymetszésnek kissé, de tényleg csak kissé bonyolultabb magyarázata a következő: vegyünk egy szakaszt, melyet két részre osztunk, de úgy, hogy a nagyobbik és a kisebbik részek aránya megegyezik az eredeti szakasz és a nagyobbik rész arányával. Nem hoznék be itt most bonyolult egyenleteket, meg mindenféléket, mert a designban erre nincs szükség. Az aranymetszés így is tökéletes geometriai formákat ad nekünk sok minden máson túl, úgy, mint az aranytéglalap, aranyspirál és aranyháromszög. Ezeket szem előtt tartva könnyedén berendezhetőek esztétikusan a polcok, vagy dekorálható szemet gyönyörködtetően a dohányzóasztal. Nem tudom nem megemlíteni a Fibonacci spirált, ami nem ugyanaz, mint az aranyspirál, de nagyon hasonló ehhez. Ez egy másik elven működik és a dekorálásban egyébként ezt is használhatjuk.
A harmadolás szabálya a lakberendezésben is jelen van
Ha még mindig nem kristályosodott ki előtted, hogy mi a titka a dekorálásnak, akkor nemes egyszerűséggel oszd fel a területet, vagy még jobb, ha harmadolod. Ez egyébként már majdnem megfelel az aranymetszésnek (de a két dolog továbbra sem ugyanaz) és segít irányt tartani a dekor tárgyak elhelyezésekor. A harmadolás szabálya tehát a kiinduló pontunk a dekorálásban, úgy is ismerhetjük, hogy aranyarány. De belátom ezt egy kicsit fura kiejteni, úgyhogy maradok a harmadolás szabályánál.
Ez egy olyan szabály, amit elég gyakran látunk híres festményeken vagy fotókon, de még akár filmekben is, mégsem tűnik fel nekünk, mert annyira természetes a szemnek. Ugyanilyen természetes látványt tudunk a lakberendezésben is alkotni egy-egy jól megkomponált polc berendezéssel, vagy a dohányzóasztalon egy jó kis csendélettel.
A harmadolás szabálya nagy segítség lehet a kezünkben, ha döntés előtt állunk, hogy mit hova tegyünk a nappaliban.
További osztás és bontás
Menjünk kicsit tovább és most nézzük meg azt, hogy miért érdemes felosztani a dekortárgyakat és a dekorálandó felületet további csoportokba. Nos azért, mert így könnyebben tudunk dolgozni. Formák szerint lehet szögletes (könyv, magazin, doboz például), kerek (tálak, vázák) vagy organikus (inkább szabálytalan, vagy természetes formákra gondolok itt, úgy mint, kövek, kagylók, gyertyatartók stb.).
Anyag szerint is tudunk csoportosítani: valami élő (vágott virág, ágak, cserepes növények); valami átlátszó (üveg); valamilyen fa anyag (tál, tálca stb); valamilyen fém anyag ( réz, arany, króm, stb)
Itt most térjünk vissza akkor a Fibonacci spirálra, aranyspirálra és az aranymetszésre. Amikor konkrétan oda jutunk, hogy egy adott asztalfelületet rendezzünk be, akkor érdemes zónákra osztani azt. Téglatest alakú forma esetén harmadoljuk, négyzetes és kerek formájú asztal esetén pedig negyedeljük a felületet képzeletben. Ezekben a zónákban elhelyezett dekortárgyak magasságban és formában is el kell, hogy térjenek egymástól, más különben az egész nem ér semmit. Kezdj például egy váza csokorral, aztán innen haladj mélyebbre egy képzeletbeli spirálon keresztül egy alacsonyabb tárgy felé.
Ugyanez igaz egyébként, ha szögletes formájú asztallal van dolgunk, ott is megvannak a zónáink ugye, de az egyes zónákat képzeletben vigyük tovább és a háromszögelés technikáját alkalmazva hozzunk létre különböző magasságú és mélységű dekorokat.
Szimmetria vagy aszimmetria
Én személy szerint egyre jobban megkedvelem az aszimmetriát, de lássuk be, ezen a vidéken ez igen ritka. A lényeg, amiért ezt behozom, hogy előnyös lehet a tökéletes dekor megkomponálásakor valamiféle aszimmetriát behozni, akár Wabi sabi elemekből lopva, akár Fukinsei szerinti szabálytalan aszimmetriát szem előtt tartva. A Wabi sabi irányú lakberendezési stílusban valami attól lesz szép, hogy nem tökéletes. A Fukinsei pedig az aszimmetria egyensúlya. Ezen az elven elindulva, ha szigorú szabályok mellett minden szimmetrikus és ismétlődő formákat és vonalakat vonultat fel, az nem lesz kellemes a szemnek, hiszen ilyen környezetben, ami egyenes az még harsányabb lesz, ami szögletes, az még szögletesebb lesz. Ezek az összhatások tökéletlenségekkel finomíthatóak, lágyíthatóak lesznek, egy-egy organikus formával a dohányzóasztalon, vagy egy érdekes formájú vázával a könyvespolcon.
A színek jelentősége a dohányzóasztal tekintetében
Jó ez egy erős alcím, természetesen nem csak a dohányzóasztal dekorálása tekintetében érdemes és kell színtervezést alkalmazni, hanem az adott tér belső koncepció kialakításában is. Van erre egy képlet. Gondoltad volna?
60-30-10
Ez a szabály a színek ideális százalékokban mérhető elosztását jelenti az adott térben.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a táblázatban látható színek egyáltalán nem iránymutatóak, nem muszáj erős színekben gondolkoznunk, ugyanilyen szuperül lehet visszafogott színpalettára is érvényesíteni ezt a szabályt. A fenti képen látható módon tehát miniatűr verzióban használható a színek elhelyezése a dohányzóasztal dekorálásakor.
Nem is gondoltad volna még a poszt elején, hogy mennyi fontos szempontra kell figyelni a dohányzóasztal stylingolásakor, igaz? Úgy gondolom, hogy ezzel a pár szabállyal már könnyű dolgod lehet, ha végül úgy döntesz, hogy egyedül vágsz bele a dekorálásba. Ha mégsem, akkor keress fel.
Forrás:
https://studio-mcgee.com/one-coffee-table-two-ways/
https://www.archiproducts.com/en/products/gardeco/glass-vase-triangle-vase_333553
https://artdesigna.com/products/abstract-lines-premium-metal-wall-art-limited-edition
https://www.ucsart.com/learn/blog/learn-the-golden-ratio-for-your-artworks-on-canvas
https://player.hu/tech-3/aranymetszest-es-a-fibonacci-spiral
https://craftwhack.com/the-golden-ratio-in-art/
Frida Ramstedt: The Interior Design Handbook