A tervezés során számomra az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy az otthon különböző helyiségei valóban összetartozzanak. Ehhez egy viszonylag szűk, világos szín- és anyagpalettából indultam ki: fehér és törtfehér felületekből, világos fából, bézses árnyalatokból, amelyeket fekete és antracit részletekkel, illetve néhány helyiségben karakteresebb színekkel egészítettem ki. Ezek az elemek más-más arányban, de szinte minden térben visszatérnek.

A nappali mint központi tér

A nappaliban szerettem volna a világos alapok mellé egy erősebb, határozottabb fókuszpontot létrehozni. Ezt a szerepet kapta a nagyméretű TV-fal, ahol a kőhatású burkolat, a világos fa lamellák és a fekete technikai elemek kerültek egymás mellé.

Ennél a falnál nemcsak az összkép volt fontos. A televízióhoz kapcsolódó eszközöknek is helyet kellett találni úgy, hogy könnyen hozzáférhetők maradjanak, mégse uralják a látványt. Az alsó, egyedi kialakítású bútor ezért a tárolásról is gondoskodik. A hosszú, vízszintes vonalak optikailag szélesítik a falat, míg a lamellázott rész függőleges ritmusa ellensúlyozza ezt.

Különösen szeretem ezen a részen a kör alakú LED falilámpát. Lágy formájával szándékosan megtöri a TV, a burkolatok és a bútorok sok egyenes vonalát, este pedig a háttérvilágítással egészen más karaktert ad ennek a falszakasznak.

A nappaliban a világítás sem egyetlen központi lámpatestre épül. A fekete sínes rendszer lehetőséget ad arra, hogy különböző területekre irányítsuk a fényt, miközben maga a sín is grafikus elemként jelenik meg a mennyezeten. Ehhez társulnak a karakteres függeszték és a visszafogottabb hangulatvilágítások.

A nagy, világos ülőbútorok mellett tudatosan hagytam érvényesülni a teret. A fekete részletek keretet adnak a sok világos felületnek, a fa pedig melegebbé teszi az összhatást. Ugyanez az anyaghasználat több bútoron is visszatér, így a nappali különböző pontjai vizuálisan is kapcsolódnak egymáshoz.

Home office – két munkahely, tárgyalásra is felkészítve

A home office tervezésénél az volt a legfontosabb, hogy két teljes értékű munkahelyet tudjak kialakítani úgy, hogy közben elegendő tárolóhely is maradjon, és a szoba ne váljon zsúfolttá. A bútorokat ezért gyakorlatilag a helyiség adottságaira szabtam.

Az L alakban végigfutó munkapult kényelmes felületet biztosít két ember számára, és közben jól kihasználja a rendelkezésre álló teret. A pult kőhatású felülete tudatosan kapcsolódik a ház más helyiségeiben megjelenő anyagokhoz, míg a világos fa és a sötétebb alsó frontok visszahozzák az enteriőr alapvető színvilágát.

A szemközti falon a tárolást egy nagyméretű, egyedileg tervezett bútorrendszerrel oldottam meg. Nem szerettem volna azonban egy teljes, zárt szekrényfallal nehézzé tenni a helyiséget, ezért a zárt tárolók közé nyitott, megvilágított fülkéket terveztem. Ezek megtörik a nagy bútorfelületet, miközben helyet adnak könyveknek és személyesebb tárgyaknak is.

A két világos fotel szintén tudatosan került a helyiségbe: az érkező ügyfelek számára biztosítanak ülőhelyet, ugyanakkor könnyű, egyszerűen mozgatható darabokat választottam. Így amikor tárgyalásra van szükség, pillanatok alatt a munkapulthoz helyezhetők, használaton kívül pedig a szoba másik részén kaphatnak helyet anélkül, hogy akadályoznák a mindennapi munkát. Ez egy apró, de számomra fontos tervezési döntés volt, mert így nem kellett külön tárgyalóasztallal terhelni a helyiséget.

A fekete sínes világítás itt különösen praktikus választás volt: a fény iránya az egyes munkafelületekhez és funkciókhoz igazítható, miközben vizuálisan is kapcsolódik az otthon többi részében megjelenő fekete részletekhez.

Ennél a helyiségnél összességében arra törekedtem, hogy ne csak két íróasztal és sok tároló férjen el benne, hanem a munka különböző helyzeteihez is alkalmazkodni tudjon. A mindennapokban kényelmes, kétszemélyes iroda, szükség esetén pedig néhány mozdulattal ügyfélfogadásra és tárgyalásra is alkalmas térré alakítható.

Gyerekszobák – közös alapok, külön karakterek

A gyerekszobáknál fontosnak tartottam, hogy kapcsolódjanak a ház egészének világos, letisztult világához, ugyanakkor mindegyik kapjon egy saját, jól felismerhető karaktert. Ezt elsősorban az egyedi bútorok színeivel értem el, miközben a világos fa és a neutrális felületek mindhárom szobában közös alapot teremtenek.

A két gyerekszobában az egyedi bútorok meghatározó színe az EGGER U504 ST9 Tiroli Kék lett. Ez a tompított, mélyebb kék árnyalat kellően karakteres ahhoz, hogy meghatározza a szobák hangulatát, ugyanakkor nem hat túl gyerekesnek. A világos fával párosítva sokkal lágyabb az összhatás, és olyan alapot ad, amely mellett később a textilek, dekorációk és személyes tárgyak is könnyen változtathatók.

A harmadik gyerekszobában ugyanez a gondolat egy melegebb színvilággal jelenik meg. Itt az egyedi bútorokon az EGGER U335 ST9 Rozsdás vörös dekor kapott főszerepet. A földes, tompított vörös árnyalat határozott karaktert ad a helyiségnek, de a világos fával és a neutrális környezettel együtt nem válik túl dominánssá.

Mindhárom szobánál fontos szempont volt számomra, hogy ne kizárólag egy adott életkorra tervezzem őket. Az egyedi bútorok és az alapvető színvilág ezért hosszabb távon is jól használhatók, miközben a szobák hangulata később egyszerűen alakítható. Így mindhárom gyerekszoba saját karaktert kapott, mégis egyértelműen ugyanahhoz az otthonhoz tartoznak.

Nyugodtabb hangulat a hálószobában

A szülői hálóban sokkal visszafogottabban használtam a kontrasztokat. Itt elsősorban egy nyugodt, világos környezetet szerettem volna kialakítani, ezért a fehér, a bézs és a világos fa dominál.

Az ágy mögötti, teljes szélességű fa hátfal egyszerre fogja össze az ágyat és az éjjeliszekrényeket, miközben a ferde tetősíkokkal tagolt helyiségben egy határozott vízszintes vonalat hoz létre. A falra szerelt fekete olvasólámpák kis kontrasztot adnak, de nem viszik el a figyelmet.

A háló egyik legszebb részlete számomra a strukturált fal. Nem színnel szerettem volna hangsúlyt adni ennek a felületnek, hanem textúrával. A világos, reliefszerű minta közelről karakteres, távolabbról viszont szinte beleolvad a térbe. Így érdekes marad anélkül, hogy túl mozgalmassá tenné a pihenésre szánt helyiséget.

Fürdőszobák ugyanazon gondolat mentén

A fürdőszobákban továbbvittem a lakás világos alapkarakterét, de itt a kőhatású burkolatok kerültek előtérbe. A nagy felületek és a kevés szín nyugodtabbá teszik ezeket a tereket, ami különösen jól működik a kisebb alapterületű helyiségekben.

A fekete csaptelepek, zuhanyprofilok, radiátorok és lámpatestek ugyanazt a grafikus vonalat hozzák vissza, amelyet már a nappaliban is használtam. Ezekkel a részletekkel szerettem volna elkerülni, hogy a sok világos felület túlságosan homogénné váljon.

A tetőtéri fürdőben a ferde síkok és a tetőablak adottságként erősen meghatározzák a teret. A bútorozásnál ezért fontos volt, hogy a használható falszakaszokat jól kihasználjam, miközben a helyiség továbbra is levegős maradjon. Az organikus formájú, hátulról megvilágított tükör itt ismét egy lágyabb elemet hoz a sok egyenes vonal közé.

Az egész projektben azt szeretem leginkább, hogy nincs szüksége sok különböző színre vagy látványos dekorációra ahhoz, hogy legyen karaktere. A világos fa, a kőhatású felületek, a textúrák és a fekete részletek végig ugyanazt a vizuális nyelvet viszik tovább, míg a gyerekszobák színei tudatosan kilépnek ebből a visszafogott palettából. Ettől az otthon egységes marad anélkül, hogy minden helyisége ugyanolyanná válna.